tsc@tatabanyaisc.hu +36 70 381 6777

A bányászok egyesülete

A tatai szénmedencében 1896 karácsonyakor az I. aknából felszínre küldték az első csille szenet, amelyet a későbbiekben sok millió tonna követett. Ettől az időponttól számíthatjuk a sport meghonosodását is ezen a tájon.

A bányászat jellegéből adódóan más vidékekről sokan jöttek ide dolgozni, és az ottani tájakról hozták a sportolás, szórakozás igényét. A hőskor első lépéseként a futball hódított.

480x364

Az 1900-as évek első évtizedeiben rohamos volt a gazdasági gyarapodás, ezzel együtt a testnevelés és sport korai lépései is ekkor kezdődtek. A helyi fiatalok sportolási vágyai lassan találkoztak a már egyesületben gondolkodó, sportot szerető vezetők és a sport nagyszerű tömegformáló erejét érzők gondolataival. A kisebb-nagyobb füves területek adta lehetőséget kihasználva, 1908 elején már összejött egy csapatra való fiatal. Ők kezdetleges felszerelésükben, de nagyon lelkesen megmérkőztek a már ismert Tatai Testedzők Köre labdarúgócsapatával. A mérkőzést meglepetésre 2:1 arányban megnyerték a tatabányaiak.

Ekkor már elhatározták az úttörők és kezdeményezők egy labdarúgópálya kialakítását. A főszervező a Győrből idetelepedett fiatalember, Müller József volt, aki felismerte és kezdeményezte az egyesület megalakítását, lelkesen hirdette a sport szükségességét. A nagy lelkesedést látva egy fiatal bányamérnök, Frey Ferenc felkarolta a klub megalakításának ötletét, melyet rövidesen tett követett. 1910. február 6-án a régi Altiszti Kaszinóban megalakították a Tatabányai Sport Clubot, a TSC-t. Az elnök az ötletfelvető Frey Ferenc lett, titkárnak Szmuk Lajost választotta meg a jelen levő 71 lelkes sportszerető férfi.

A leendő pálya kialakítására a MÁK Rt.-től kértek területet, melyet a mai újtelepi temetővel szemben meg is kaptak, ahol salakos pályát alakítottak ki, öltözők nélkül. A részt vevő fiatalokon kívül sok segítséget adott a vállalat is, felismerve a sportban rejlő sokféle lehetőséget.

A pályaavatás 1910. augusztus 21-én, a Győri ETO elleni mérkőzéssel történt, melyet a már régebbi sportmúlttal rendelkező vendégcsapat nyert meg. Megjegyzendő, hogy hivatalos források szerint több mint ezer néző előtt. Következtek sorban a mérkőzések és a szép eredmények. 1911-ben 2:0 az UTE ellen, az URAK ellen (szintén újpesti csapat) 5:0-ás győzelem. Később sok sikert könyvelhetett el a labdarúgás. Az újabb sportágak közül 1913-ban a kerékpározás jelentkezett szervezett formában, mely különösen a 20-as években virágzott. Ezután az atlétika következett a sorban, melynek több más sportággal egyetemben Haller Imre volt a szervezője.

480x364

A 20-as évek a sport fellendüléséhez vezettek Tatabányán. Egymás után alakultak a különböző szakosztályok, így hamarosan virágzó úszóélet bontakozott ki. A bányatársaság felismerte, hogy az iszapgödrökben való fürdőzés sok veszélyt rejteget, és ezért létrehozta az akkori idők legmodernebb strandfürdőit: tiszti, altiszti, munkásmedencékre osztva. Rövid idő alatt olyan jelentős egyéniségei tették ismertté a tatabányai és hazai úszóéletet, mint Székely András, aki (már más klub tagjaként) az 1932-es Los Angeles-i és Angyal István, aki az 1936-os berlini olimpián vett részt.

Ennek természetes együtt járója volt a vízilabda szakosztály megalakulása, amely hosszú évtizedek óta egyik jelentős szakosztálya a Tatabányai Sport Clubnak. Majd újabb sportágak következtek, melyek a férfiasság, bányászvirtus kifejező, jellemző szakosztályai lettek, és nagyon sok dicsőséget hoztak az egyesületnek.

Az 1925-ben megalakult birkózószakosztály több magyar bajnokot is adott a későbbiek folyamán. A környék gyönyörű környezete már a kezdet kezdetén adta a Természetbarátok Turista Egyesülete megalakításának lehetőségét. Az I. világháború utáni időszakban a családoknak kitűnő szórakozási lehetőséget kínált otthon a sakkozás. Ugyan a szakosztály csak 1935-ben alakult meg, de az országos szövetség 1940-ben már a vidék legjobbjaként minősítette. Példaértékű lett a női sakkozás, innen terjedt el népszerűsége az egész országban. Jeles képviselője Lángos Józsa, aki nyolc alkalommal nyerte meg az országos magyar női bajnokságot. A szép sikerek létrehozója Bernáth János volt, aki elsőként kezdeményezte 1944-ben az országos női bajnokság kiírását. A II. világháború évei alatt alakult meg a kézilabda- és ökölvívó-szakosztály, melyek később nagyon népszerűek lettek Tatabányán.

A háború után

A háború súlyos anyagi áldozatokat követelt, ami nagymértékben kihatott a sport egészére. A tatabányai sportélet, ha nehezen is, de viszonylag gyorsan kezdett éledezni, a szakosztályok lassan-lassan magukra találtak. Ezekben az időkben bőkezű mecénásként (amint az elmúlt évtizedekben is) a Tatabányai Szénbányák vette kézbe a TSC irányítását, anyagi támogatását. A klub elnökségébe az akkori ismert legjobb vezetők kerültek. Természetesen az országos sportpolitika is meghatározta tevékenységüket. A vezetők rátermettsége – sok esetben sportmúltja – egyre-másra teremtette meg újabb szakosztályok megalakulásának lehetőségét, a régiek felvirágoztatását. Így nemcsak az országunkban, azon kívül is kezdték megismerni a tatabányai sportolókat.

A TSC-nek (majd TBSC-nek) a II. világháború előtt 7 szakosztálya volt. Ez a későbbiekben további szakosztályok létrejöttével bővült, részben a már elődök működését folytatva.

Nem lenne teljes a kép, ha néhány szót nem ejtenénk az üzemekben nagy lelkesedéssel sportoló fiatalokról. Több sportágban valódi amatőr szinten, de rendszeres sportélet folyt. Pályák épültek (pl. XV. akna: labdarúgó-, teke-, Szénosztályozó: labdarúgópálya stb.), de kihasználták az üzemek “felolvasótermeit”, kultúrtermeit asztalitenisz, sakk sportágak űzésére is. Minden üzemben volt egy sportfelelős, aki összefogta a sportolni vágyó munkásokat, tisztviselőket, a sport iránt érdeklődőket. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének helyi szervei ma is segítik ezt a munkát, amely oly sok szép hagyományra tekint vissza.

Szólni kell azokról is, akik a sportban kevésbé vettek részt, de sokat serénykedtek a klub összetartásában, fejlesztésében. Már Frey Ferencnek több segítője volt: Schwarcz István, Lőw Ernő, Róna Henrik. Szívesen társultak hozzájuk azok, akiknek gyermekei később neves sportolók lettek (Goszpodárics Lipót, Mente Antal, Torma Antal, Mostyenán Endre).

Külön egyesületi központ nem volt, a szakosztályok – támogatókkal – maguk igyekeztek a sportolási feltételeket megteremteni. A kaszinókban (többnyire a tisztiben és az altisztiben) “kerekasztalok” mellett intéződtek az aktuális ügyek, de egy-egy társulati vendéglő is kedvelt összejöveteli hely volt a sportélet, az eredmények megbeszélésére. Tehát úgymond társasági alapon ment a TSC irányítása, időnként közgyűlésekkel, hiszen egyesületi törvény akkor is volt.

A II. világháború után egy ideig szintén a szakosztályok öntevékenysége volt a döntő, de valamiféle központ az akkor Repülőklubnak nevezett volt leventeotthonban már kialakult. Többen vállalták (már nem sportolói életkorban) a bányászklub feletti “bábáskodást”. Herczig János, Várszegi Gyula, Pomázi Ferenc, Baki László, Székely Béla és még mások áldozták szabad idejüket a tatabányai sport felvirágoztatására. Hiszen az országos sportvezetés is megkövetelte már a szervezeti keretek kiépítését, mellyel aztán rendszeres kapcsolatot tarthatott.

A gyökeres fordulatot ezekben az években a szakszervezet sportba való “belépése” jelentette. Ez Tatabányán igazán hatásosan akkor érvényesült, amikor Kaszás István lett a szakszervezeti titkár. Ő később át is tért teljesen a sportra, vállalva a klub irányítását. Kaszás alakította ki a vezetői apparátust, ő vonta össze az addig még többé-kevésbé függetlenül működő szakosztályokat, a vállalat biztonságos hátterével ő teremtette meg a sportélet országosan kiemelkedő anyagi és társadalmi alapjait a bányavárosban. Sportágak sorát indította útjára jó érzékkel kiszemelt szakemberek bevonásával, a magyar élvonal felé irányítva őket. Korai és tragikus haláláig a tatabányai sport szinte bámulatos fejlődésen ment át, elismertsége pátriánkban és az egész országban folyamatosan nőtt.

Utódai már ezen a fundamentumon folytathatták elképzeléseinek megvalósítását, személyi adottságaikkal hozzá téve a maguk törekvéseit. Az akkor ereje teljében lévő bányavállalat ehhez minden támogatást megadott. Kaszás utódai és követői ezért aszerint voltak sikeresek, hogy a vállalat léte mennyire volt stabil, mennyit szánhatott a sportra.

480x364

A 90-es évek.

A 90-es évek elejéig jelentős támogatást biztosított a Tatabányai Szénbányák Vállalat az egyesület részére, amely lehetővé tette, hogy valamennyi szakosztály működőképes legyen, a létesítmények üzemeljenek és megfelelő apparátus dolgozhasson az egyesület szakosztályainál.

A személyi állomány nagy részét ez ideig a Szénbányák Vállalat foglalkoztatta és finanszírozta egészen addig, amíg a vállalat felszámolása nem kezdődött el. A felszámolás megindulásával egy időben a szorosan az egyesülethez kapcsolható sportolókat és szakvezetőket az egyesület állományába helyezték át. Egészen 1992-ig nagy nehézségek árán próbálta tartani ezen sportolókat és sportvezetőket az egyesület vezetése, azonban ez akkora teher volt a klub számára, hogy folyamatosan elkezdődött először a szakmai stáb, majd a sportolói létszám leépítése. A megmaradt létszám tartása is jelentős adósságokat rótt az egyesület számára és folyamatosan nőtt egészen a 90-es évek közepéig az adósságállomány. Ekkor a piacképes szakosztályok (labdarúgás, úszás-vízilabda, férfi-kézilabda, női röplabda, női kosárlabda, férfi röplabda, judo) kiszervezésre kerültek és jelentős számú szakosztály befejezte működését.

Az egyesületben 8 szakosztály maradt és az otthagyott hatalmas adósság-állománnyal küzdött az egyesület vezetése.

A 90-es évek végére olyan nehézzé vált a működés finanszírozása, hogy már az egyesület léte forgott kockán. Az akkori ügyvezető-elnök Henyecz László és az elnökség minden lehetőséget kihasználva próbálta a működéshez szükséges pénzügyi feltételeket biztosítani, ezért az Országos Testnevelési és Sporthivatalnál kezdeményezték egy megállapodás keretén belül a vissza nem térítendő rendkívüli állami támogatás biztosítását azért, hogy az egyesületnél levő 25 106 975 Ft-os adótartozás és a 258 955 311 Ft-os társadalombiztosítási járuléktartozás megfelelő állami garanciával kerüljön rendezésre.

2001. évi TSC küldöttközgyűlés Henyecz László lemondása után Máj Jánosnét választotta az egyesület ügyvezető-elnökévé valamint új elnökség alakult, melynek tagjai:

Bársony László, Máj Jánosné, Berki Ferenc, Dr. Partali László, Henyecz László, Jagicza István, Szikrai Miklós, Takács Antal, Gönczi Erzsébet, Ablonczy Dániel, Stark András

Ennek az elnökségnek a fő feladata az volt, hogy megmentse az egyesületet a széthullástól. Komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy továbbra is működőképes maradjon a klub. Az egyesület vezetői és a potentált klubhoz közeli vállalatvezetők segítségével lépéseket tettek annak érdekében, hogy a Tatabányai Sport Club is bekerülhessen azok közé akinek eltörlik adósságállományát.

A munka eredményeképpen 2001. december 6-án törölték a tőketartozást, és az azt terhelő pótlékokat, bírságokat egyaránt.

Ez az állami döntés egy kis megnyugvást eredményezett a klubnál és a szakosztályoknál is, melynek eredményeképpen komoly szakmai munka kezdődött.

Ezen sikerek tették lehetővé, hogy kezdeményezze az egyesület elnöksége Tatabánya Megyei Jogú Város vezetésénél – bevonva a városban működő más sportegyesületeket is – hogy a sport céljára használt létesítményeket – a város gazdasági helyzetének javulásával együtt – lehetőségei szerint újítsa fel. A javaslat alapján először azok a létesítmények kerültek felújításra, melyek legjobban a városban működő sikersportágak működési és edzési feltételeit javítják és biztosítják a kor követelményeinek megfelelő edzéslehetőséget. A képviselő testület bölcs döntésének megfelelően elkezdődtek a felújítási és beruházási munkák, amelyek eredményeképpen megújult az atlétikai szakosztály által is használt centerpálya és az köré egy 6+2-es műanyag borítású atlétikai pálya került megépítésre, a Szuper Ligában szereplő tekeszakosztály által használt tekecsarnok teljes gépészete és szociális blokkjai megújultak.

Két ütemben került felújításra a Városi Sportcsarnok, amely legnagyobb örömünkre súlyemelő szakosztályunk olimpiai bajnokának, a Nemzet Sportolóját nevét viseli és 2009. évtől Földi Imre Sportcsarnok lett.Kialakításra került a labdarúgó klub számára egy műanyag borítású műfüves focipálya, megépítésre került az új súlyemelőcsarnok a bővítéssel valamint a judo-birkózó csarnok, melyben a három szakosztály végezheti az edzéseket és mely létesítmények alkalmasak régiós versenyek megrendezésére is. Itt kapott elhelyezést az új szociális blokk, mely az atléták, birkózók, súlyemelők és júdósok feltételeit javítja. Közben megépült Tatabányán az új görkorcsolyapálya. Megvalósult az uszoda teljes rekonstrukciója, mely kiegészült strand és wellness rész megépítésével, amely nemcsak a sportolók, hanem a városlakók szabadidejének kultúrált eltöltésére is alkalmas.

A vívóterem beruházása befejeződött, mely a Földi Imre Sportcsarnok mellett kerül kialakításra, ahol végre a vívószakosztály tagjai korszerű körülmények között készülhetnek a rangos megmérettetésekre.

480x364

A megújult létesítmények lehetőséget biztosítottak az egyesület szakosztályainak arra, hogy országos versenyeket rendezhettek és rendezhetnek Tatabányán. Ezek közül kiemelkedik az Atlétikai szakosztály évek óta megrendezésre kerülő Serdülő Atlétikai Országos Bajnoksága, a Birkózó szakosztály diákolimpiai és kadett magyar bajnoki döntői, a női kézilabda-szakosztály hazai bajnoki eseményei valamint tornái, a súlyemelő-szakosztály korosztályos és Felnőtt Magyar Bajnokságai, az ökölvívó-szakosztály korosztályos régiós és országos NUPI programjai, a tekeszakosztály Szuper Ligás bajnokságai, a természetjáró szakosztály ma már Európa-hírű „Tatabánya 20” és „Tatabánya 30” elnevezésű teljesítménytúrái valamint a nem létesítményhez hanem sportolóhoz köthető óriási érdeklődésre számot tartó rendezvényt szervezett az egyesület Tatabányán, amikor is 2007-ben a Nemzet Sportolójává választása alkalmából köszöntötte az ország sportvezetése, Tatabánya város és a Tatabányai Sport Club Földi Imrét. Ezen a rendezvényen és a Földi Imre Sportcsarnok-avató ünnepségen megtisztelte az eseményeket az önkormányzati miniszter, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és számos tagja, a Nemzet Sportolói, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, Tatabánya város vezetői, országgyűlési képviselők és a valamikori és jelenleg sportoló kiválóságok illetve mindazok, akik fontosnak tartották ezt a kiemelkedő eseményt.

2005. évig Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének jelentős anyagi támogatása valamint az elnökség, a pályázatokon elnyert támogatások és a szponzorok által biztosított komoly pénzügyi összegek segítséget nyújtottak az egyesület színvonalas működéséhez.

Sportolóink több szakágban világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon vettek részt valamint a 2004. évi Olimpiai Játékokon két képviselőnk Margl Tamás távolugró és Füsti Edina gyalogló képviselte egyesületünket.

A 2005. évi közgyűlésen az előző elnökség újabb négy évre kapott bizalmat némi változtatással és a második ciklusra továbbra is ügyvezető elnökként Máj Jánosné kapott megbízást. Az elnökség tagjai: Bársony László, Máj Jánosné, Orbán István, Ablonczy Dániel, Takács Antal, Hornyák István, Jagicza István, Gönczi Erzsébet, Hornyák Balázs,Szöllősi Miklós, Dr. Partali László majd 2006. évtől a lemondott Takács Antal helyére Szuromi Mátyás került.

2006-ban a magyar sport mind színvonalasabb eredményeinek elérése érdekében a létrehozott NUPI Központ és az Oktatási Minisztérium valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sportszakállamtitkársága elindította a közoktatás típusú sportiskolai képzést. Tatabányai Sport Club négy sportága kapott lehetőséget a programban való részvételre: atlétika, birkózás, női kézilabda, súlyemelés. A program négy résztvevője: a Dózsa György Általános Iskola, Péch Antal Szakközépiskola, Tatabányai Sport Club, Tatabánya Megyei Jogú Város.

A felmenő rendszerű képzést az elmúlt időszak eredményei hűen tükrözik. A rendszerből kikerülő sportolók komoly eredményeket értek el a korosztályos versenyeken.

480x364

1997-től az egyesület társadalmi elnöki teendőit Bársony László, Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármester látta el 2007-ig, azonban a megnövekedett teendőire való hivatkozással ekkor lemondott és helyére Dr. Partali László került megválasztásra.

2008. évben Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése döntött arról, hogy a női sportszakágak közül a Tatabányai Sport Club női kézilabda-szakosztályát pénzügyi forrásokkal is segíti annak érdekében, hogy a szakosztály mind színvonalasabb körülmények között folytathassa edzési és versenyzési tevékenységét. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a szakosztály csapatai az NB. II-es bajnokságban versenyezzenek, azonban ahhoz kevés volt, hogy a kitermelődött tehetségeket az ifjúsági korból kikerülve megtartsa. Mivel komoly tehetséggondozás folyik ezen a területen szeretné az egyesület elérni, hogy a női szakág is kerülhessen abba a helyzetbe, hogy a működésük finanszírozhatóvá váljon és mind magasabb osztályokban űzhessék a lányok-asszonyok sikeresen a női kézilabdázást.

A szakosztályokban végzett minőségi munka eredményeképpen az atlétikai, a birkózó-, az ökölvívó- és a súlyemelő-szakosztálytól sok sportolónk került a NUPI tehetség-gondozó programjaiba, amelyek a további fejlődéshez biztosítottak lehetőséget. Szakembereink munkáját elismerve több sportágban edzőink és szakembereink bekerültek szakszövetségekbe, a sportirányítás legfelsőbb szerveibe és a Magyar Olimpiai Bizottságba. Az ott szerzett tapasztalatokat kamatoztatni tudták az egyesületnél és újabb lehetőséget biztosítottak az egyesület szakosztályai számára.

2008. évben elkezdődött a felkészülés a 2010. évi 100 évi jubileumi évforduló ünnepségsorozat szervezésére. A 2009. évi költségvetésében már Tatabánya város is biztosított forrásokat annak érdekében, hogy az aktuális pénzügyi feltételekhez szükséges lehetőségek az egyesület rendelkezésére álljanak valamint minden olyan pályázaton részt vett az egyesület ahonnan forrásokat tud biztosítani e jeles évforduló előkészületeihez.

2008. évben további sikereket értek el sportolóink és a korosztályos világversenyeken elért eredmények tükrében újabb aspiránsok (Huber Timea, Nagy Szivia, Margl Tamás, Füsti Edina) lettek a Pekingi Olimpiai Játékokra, akik közül Füsti Edina utazó kerettag is lett és képviselte egyesületünket ezen az olimpián. Ez komoly fegyvertény volt Edina részéről, mivel már második alkalommal vett részt olimpián, a másodikon úgy, hogy az első után megszülte kislányát és azután készült fel és vívta ki a jogot a 2008-as indulásra.

A 2009. évi közgyűlésen az egyesület elnöksége ismét változott, a társadalmi elnök és az ügyvezető elnök megmaradt, az elnökségi tagságra pedig az alábbi személyek kerültek megválasztásra:

Dr. Partali László, Máj Jánosné, Ablonczy Dániel, Gönczi Erzsébet, Hornyák Balázs, Dr. Dénes Viktor, Berki Ferenc, Jagicza István, Petkovics Zoltán, Schmidt Csaba

Az elmúlt 10 évben több fontos tatabányai kitüntetést is kaptak sportvezetőink. Ezek közül kiemelkedett, hogy Földi Imre a város díszpolgára lett.

Tatabánya Sportjáért Díjat kapott Henyecz László, Salamon Zoltán és Stark András, a város sportjáért végzett munkájáért kitüntetést kapott Katona Géza, Gyurkovics István, Rózsa András, Plásztán Attila, Juhos Anikó, Ormos Marianna, Pócza Károly, Kiss Antal, Hoffer József és nem utolsó sorban az ügyvezető elnök Máj Jánosné.

Ezüst Turul-díjat kaptak: Kis Antal, Marosi László, Nemes József, Csernai Tibor, Gelei József és Szepesi Gusztáv.